Történet

1934-ben megszületett Európa legrégebbi és leghosszabb távú vitorlás tókerülő versenye, amelyen ma már közel hatszáz hajó szokott részt venni, így mezőnyében is Európa legnagyobb tókerülő versenye lett.

"Egy 140-160 km-es navigációs verseny - a partok érintése nélkül - nagy figyelmet, hajós felkészültséget, vitorlázó tudást és egész embert kíván. Éppen ezekért a hajós erényekért óhajt a Hungária Yacht Club egy versenyt kiírni, melynek elsô díja a Balaton kék szalagja volna."  Így szól a kor legjobb magyar versenyvitorlázói által 1934-ben megfogalmazott eredeti versenykiírás. Ezzel megszületett Európa legrégebbi és leghosszabb távú vitorlás tókerülő versenye.

A Kékszalagot a kor leglelkesebb, legprogresszívebb magyar versenyvitorlázói, Antal Miklós, Grofcsik János, dr. Tuss Miklós, dr. Keresztúry Gyula és barátaik találták ki Hungária Yacht Clubban. Az alapítók úgy döntöttek, hogy a tókerülőn bármilyen vitorlás hajóval lehessen indulni és győzzön a leggyorsabb, legkitartóbb!

Az első Kékszalag 21 hajót felvonultató mezőnye 1934. július 27-én kora reggel rajtolt Balatonfüredről. Akkor is és azóta is a pálya kelet felé vezet, tehát a hajók akkoriban Alsóőrsnél, ma Kenese előtt kerülik az első bóját. Siófok előtt elvitorlázva át a Tihanyi-csövön tartanak Keszthely felé, majd onnan vissza Balatonfüredre. A táv légvonalban 155 km.

Az első győztes az Ugron Gábor vezette Rabonbán 30-as cirkáló lett, és a résztvevők közül csak ketten adták fel a versenyt. A verseny nagy sikert aratott és ettől fogva kétévenként megrendezték. Többnyire júliusban, lehetőleg holdtölte közeli hétvégéken, hogy az éjszakai vitorlázáshoz minél több fény legyen.

1936-ban és 1938-ban is egy kis, nyitott uszonyos vitorlással, 22-es versenyjolléval nyert Kovács Béla. 1940-ben győzött először olyan hajó, amelyet nő kormányzott: Kultsár Istvánné Gordon Evelyn vezette a Tramontánát és a gyönyörű hajóval két év múlva duplázott. A Tramontana ma  a Kékszalag legsikeresebb hajója, hiszen összesen hétszer diadalmaskodott. A Kékszalagon 2011-óta a legjobb női kormányos a „Gordon Evelyn Díj” nyertese.

1944-ben a háború frontja elérte Magyarországot, törölték a hosszútávú túraversenyeket így a Kékszalag elmaradt. A magyar vitorlázók elszánt versenyezni akarását mutatja, hogy a Kékszalag napjára azért a Hungária Yacht Club kiírta a Szent László Év vitorlásversenyt a Balatonfüred-Kereked-Zamárdi háromszögbe. Július 8-án, egy héttel az országot ért legnagyobb amerikai légitámadás után 23 hajó versenyzett. Pedig a rajtot légiriadó miatt még halasztani is kellett!

A háborút követően 1947-ben rendeztek először újra Kékszalagot. Tehát a kétévente sorra kerülő verseny a párosról a páratlan évekre került. Az első háború utáni versenyen nem nevezési díj volt, hanem a résztvevők kaptak a rendezőségtől egy-egy oldal szalonnát, segítendő a versenykedv felélesztését.

A tőkerülő verseny olykor több mint két napig tartott, ha éppen nem fújt jó szél. Ma a limitidő 48 óra, aki ennyi idő alatt nem teljesíti a távot, az már nem talál célvonalat Baltonfürednél.

A verseny rekordidejét 1955-től 57 évig a Nemere II. tartotta! Az 1944-ben épült 75-ös cirkáló az akkor már kétszeres győztes Németh István kormányzásával 10 óra 40 perc alatt körbe ért. Ezt a csúcsidőt javította meg a Fifty-Fifty katamarán.

Hiába gyorsultak a vitorlások, épültek modern hajók a rekord sokáig megdönthetetlen volt. A Balaton ugyanis szeszélyes, és a csúcsdöntéshez ritkán vannak ideális körülmények. A 2012-es rekorddöntéskor is gyenge volt a szél, de a mai modern többtestű vitorlások a szélsebesség többszörösével tudnak rohanni. A Fifty-fifty nevű különleges hajó Józsa Márton csapatával a fedélzetén a rekordot 10 óra 32 percre javította. Két évvel később már jó szél fújt szinte egész nap, így a Fifty-fifty a saját csúcsát csaknem három és fél órával múlta felül. Az aktuális pályacsúcs: 7 óra 13 perc 57 másodperc.

A 2014-es jószeles 46. Kékszalagon a Nemere II. egytestű hajók közt még fennálló csúcsát is átadta a múltnak a Király Zsolt vezette Raffica. Az egytestű rekord így most 9 óra 56 perc 46 másodperc.

A Kékszalag népszerűsége folyamatosan növekszik, egyre többen vesznek részt rajta. A többség természetesen nem az abszolút győzelemre hajt. Már maga a feladat, a táv teljesítése is nagy kaland.

A Kékszalag egyre növekvő népszerűsége tette szükségessé, hogy 2001 óta már minden évben megrendezzék.

A verseny legsikeresebb kormányosa Litkey Farkas, aki zsinórban kilenc Kékszalagot nyert 2001 és 2009 között. 2010-ben – katamaránnal – negyedik lett, majd 2011-ben megszerezte tizedik, 2013-ban tizenegyedik, 2016-ban pedig tizenkettedik győzelmét.

Az 1934-ben nyíltnak kiírt versenyen az évek folyamán korlátozások léptek érvénybe. Kitiltották a kis uszonyos hajókat, egyes hajótípusokat, vagy bizonyos években csak kabinos hajók indulhattak. A modern versenyhajók térhódítása is vitákat szült. Amikor 2001-ben elhatározták, hogy a versenyt a továbbiakban már évente rendezik, a döntéshozók igyekeztek mindenki kedvére tenni. A Magyar Vitorlás Szövetség akkor úgy döntött, hogy a páratlan években bizonyos korlátozó szabályok érvényesek, lehetőséget adva a tradicionális vitorlásoknak a Kékszalag elnyerésére, míg a páros években szinte bármilyen vitorlással szabad versenyezni.  

2010-ben engedélyezték többtestű hajók (katamaránok, trimaránok) részvételét is, ami rekordszámú részvételt eredményezett. 2010-ben a 42. Kékszalagon  623 hajón, 9 nemzet 3115 versenyzője küzdött.

A 2010-es siker hatására a Magyar Vitorlás Szövetség Elnöksége a jövőbe tekintve egy ötéves moratóriummal fokozatosan feloldotta a korlátozásokat. Így 2014-től már újra szabad lett a verseny az alapítók eredeti, 1934-ben lefektetett szándékainak megfelelően.